Fonákszárnyú begyes

 

A pomerániai- és a Szarka begyessel rokon,meredektartású, hosszúlábú begyes fajta. Őshazája a Cseh-medence, ahol valamelyik helyi szarka galambfajtából, Angol és Pomerániai begyesek keresztezésével tenyésztették ki. A későbbiek folyamán, még a múlt század második felében Thüringiába és Szászországba került, ahol aztán erősen elterjedt. Csehszlovákiában is kedvelt volt, s Cseh tollaslábú szívhátú begyes néven nemzeti fajtának számított.

Összbenyomás: Élénk vérmérsékletű, 42-44 cm testhosszúságú, jól repülő begyes fajta.

Testfelépítés, testtartás: Teste megnyúlt, karcsú. Hosszának mintegy 1/3-a a lábak mögé, a többi a lábak elé esik. Tartása meredek, de nem annyira, mint az az Angol begyesnél kívánatos.

Fej: A testhez viszonyítva kicsi, hosszúkás és keskeny. A homlok mérsékelten domborodó, a fejtetőbe, ez pedig a tarkóba töretlen ívben megy át.

Szem: Sötét, bükkönyszem, a szemgyűrű világos, szürkés árnyalatú pergamenszínű, keskeny és finomszövetű.

Csőr: Közepesnél hosszabb, tőben vaskos, hegyéig fokozatosan elvékonyodó, egyenes lefutású. A felső csőrkáva hegye enyhén hajlott. Az ortdudor jól fejlett, sima felületű és fehéren porozott. A csőr viasszínű. Kivételt képeznek a feketék és a kékek, amelyeken a felső csőrkáva orrdudorok előtti része sötét szaruszínű.

Nyak: Lehetőség szerint minél hosszabb, csaknem függőleges tartású. A begy minél nagyobb, megközelítően gömbölyű, de legnagyobb kiterjedését felső részén a fej közelében éri el. A nyak két oldalára is ráterjed úgy, hogy annak hátsó éle a tarkótól a vállakig enyhe ívet képez.

Mell: Csak annyira elődomborodó, hogy a derék még jól látható, egyébként a hassal együtt megnyújtott.

Hát: A vállak között széles, fokozatosan elkeskenyedő és meredeken lejtő.

Szárnyak: Hosszúak (fesztávolság 76-78 cm), végeik a farok szélén feküsznek és egymást érintik.

Farok: Közepes hosszúságú, keskeny, tollai jól záródnak. A hát esését törés nélkül követi.

Lábak: Lehetőség szerint hosszúek, szűkállásuak. A combok kiemelkedők. Saroktollai jól fejlettek. A csüdöt és az ujjakat erős, jól rendezett (12-14 cm hosszú) tollak fedik.

Tollazat színe, rajza, szerkezete: Az alapszín fehér, de a nyak, mell, a szárnybúbokra is ráterjedő szív, a hát, a vállak, valamint a farok alsó és felső fedőtollaival együtt színes. Ugyancsak színes a fejtető szemek feletti része, amelyet 1 cm széles, az alsó csőrkáva tövétől induló és a tarkó közepén áthaladó fehér sáv választ el a test többi színes felületétől. A hát végig színes. A hasoldal színes mezői a combok előtt 1-2 cm távolságban, a lábak mögött pedig a kloakán keresztben futó egyenes vonalban határolódnak. Előfordulnak feketék, vörösek, sárgák és kékek.

Súlyos hibák: Otromba, aránytalan, vagy túlságosan kicsiny test, rövid nyak, gyenge fúvás, illetve kisméretű begy. Rövid, gyengén tollas, vagy harisnyás lábak és combok, hibás rajz, telítetlen színek.

Enyhe hibák: A kívánatosnál meredekebb testtartás, a vörösek csőrhegyének barnás színezettsége és a hosszúkás begyalakúlás.